Falunap 2009

Az idei falugyűlés is szokás szerint az önkormányzati beszámolóval kezdődött, majd ezután következett az Egyesület beszámolója. Az egész sokkal rövidebb volt, mint a tavalyi, mert eleve nem volt olyan vitapont, ami elhúzta volna (mint tavaly a telekvásárlás). Elhangzott, hogy mennyi szép és jó programban volt részünk az elmúlt egy év alatt és mi várható a közeljövőben. Egyetlen vitapont volt, ami nem is volt igazán vita, legföljebb egy eszmecsere a megfogalmazásról. Már több helyi lakos jelezte, hogy ha az ő tagdíjuk kedvezőbb lenne, belépnének. El is fogadtuk egybehangzóan, hogy ők és a helyi vállalkozók féláron lehetnek tagok. Vagyunk egy páran „víkendesek” (én is), akiknek Tésa az állandó lakcíme. Mi viszont mind lemondtunk erről az előnyről, továbbra is teljes tagdíjat fizetünk.

Közben megérkezett a TESA cég két képviselője, akik ismét ajándékokkal állítottak be. Hoztak 17 nagy kozmetikai csomagot (a Nivea, mint társcég termékeiből) azért, hogy mindenki kapjon egyet-egyet, aki indul a főzőversenyen. Hogy honnan tudták előre, hogy pont 17 induló lesz, hiszen ezt mi sem tudtuk még akkor? Nem tudni. És hoztak még szép számban tesa feliratú autómatricákat. Így lehet, hogy majd mindenki kapkodhatja a fejét, hogy milyen új autótípusok jelentek meg a piacon? Skoda tesa, Volkswagen tesa, Ford tesa stb., stb.

A szerencsésen rövid falugyűlés után már mindenki sietett a dolgára, hiszen a pénteki szinte egésznapos eső után a szombati időjárás pont ideális volt: napsütés, de nem forróság, kék ég némi felhővel és egy kevés szellő. Ideális volt minden ahhoz, hogy ez a falunap olyan jól sikerüljön, mint még eddig egy sem.

A főzőversenyen ismét rekordot döntöttünk: a tavalyi 15-tel szemben idén 17 induló volt. Ez nem ennyi bográcsot vagy egyéb sütőfőzőeszközt jelentett, hanem többet, mert voltak csapatok, akik többfélét is készítettek. És direkt azért, hogy estére ne maradjunk étlen, hárman csak akkorra tartogattuk a magunk ételkészítését.

Magát a verseny helyét nagyon úgy tűnik, hogy kinőttük. Most már elmondható, hogy évről évre egyre hosszabb útszakasz kell a megrendezéséhez. Ez is egy érv már amellett, hogy legközelebb már ne is itt a kocsma előtti útszakaszon, hanem az egyesületi telken rendezzük meg. Már volt most is ebből vita, hiszen az igaz, hogy a telek messzebb van a legtöbb indulónak, de árnyas, nem poros, nem kint van az utcán, tágasabb is stb. Na majd jövőre meglátjuk.

Az értékelésben maradt a tavalyi piculás rendszer, ha már egyszer bevált. És ugyanúgy, mint tavaly, most is az ételt jellemző feliratos fakanalat kapott minden csapat, de most a fakanálon nem csak a felirat volt, hanem egy virágminta is. Ezzel engem találtak meg, hogy szervezzem meg. Végül is öten készítettük kalákában, egy alapminta alapján és elég hamar el is készültünk.

És persze kellett készíteni egyet, arany festékkel pingálva, a hátulján szintén arannyal írva nemes egyszerűséggel csak „A LEGJOBB” felirattal, amit a legtöbb főpiculát összegyűjtő csapat kapott meg.

És ez éppen az 1. számú csapat lett. Íme a lista a készülő ételekről és a feliratokról:

1. A LEGJOBB (Gyros és meggyes sertés)
2. HALÁLI JÓ LÉ (halászlé)
3. TÁRCSATÁR (tárcsás sertésdió)
4. JANNI DE MARHA (marhapörkölt)
5. GABSIFÜLES (nyúlétel)
6. BOLDOG MÁSNAP (korhelyleves)
7. MÓRLÉ (Jókai bableves Krúdy-módra)
8. ÖRÖK KÖRÖM (körömpörkölt)
9. OUR BELGIANS (trappistes stew – trappista sörös pörkölt, egy belga házaspár készítette)
10. SISA PISTA KEDVENCE (rablóhús)
11. HELYI BORSÓS RÓKÁS (kisfalusi specialitás)
12. GŐZBOMBÁZÓ (tarhonyás kolbászos lecsó és gőzben sült bukta)
13. CSIRKE HEREVŐ (herepörkölt csirkével)
14. CS.B.K. (csülkös-babos káposzta)
15. MARHA RÉSZEGES (vörösboros marhalábszár pörkölt)
16. KONDÁS GULYÁS (kondás gulyás pörkölt gombaszedő öregasszony módra)
17. BENSŐSÉGES (belsőség gombával)

Késő délutánra-estére már sokan elhagyták a helyszínt, de akik maradtak, fogyaszthattak palóc levest (isteni volt!), túrógombócot fokhagymás-barackos és mentás-ribizlis mártással, na és persze palacsintát. Volt zene is, de most valahogy úgy alakult, hogy nem táncos utcabállá alakult át az estem hanem poharazgatós-beszélgetős asztaltársaságokká. Mi az utolsó csapatokkal együtt végül fél 2-kor hagytuk el a helyszínt és zuhantunk fáradtan, de rendkívül élménydúsan ágyba.